Ivóvízminőség-kereső

Hogyan olvassa az adatokat?

Minta db – hány vízmintát vizsgáltak az adott településen az adott paraméterre a vizsgálati időszakban. Egy nagyvárosban több ezer minta is lehet, egy kis faluban akár egy-kettő. Minél kevesebb a minta, annál bizonytalanabb az eredmény.

Kifogás db – ezek közül hány lépte túl a hivatalos értéket.

Kifogás % – a kifogásolt minták aránya. Egyetlen mintából egyetlen kifogás 100%-ot ad, ami látványos, de statisztikailag szinte semmit nem jelent.

Korrigált % – ugyanez a mintaszám bizonytalanságával korrigálva (Wilson-féle alsó konfidenciahatár, 90%). Ez az érték óvatosabb: egyetlen mintából egyetlen kifogás esetén 100% helyett 38%-ot ad, míg ötven mintából tíz kifogás esetén alig tér el a nyers 20%-tól. A rangsorok ezen alapulnak, hogy a kis települések ne kerüljenek indokolatlanul az élre.

Medián – a mérési eredmények középső értéke: a minták fele ez alatt, fele e fölött volt. A tipikus állapotot mutatja.

Maximum – a vizsgálati időszak legmagasabb egyedi mérési eredménye. Ez lehet egyetlen kiugró esemény is, például csőtörés vagy nyomásesés utáni minta.

Határérték / parametrikus érték – ez a legfontosabb megkülönböztetés az egész oldalon. A határérték túllépése esetén a jogszabály szerint mérlegelés nélkül intézkedni kell. A parametrikus érték úgynevezett indikátor: túllépése esetén a víz „tűrhető minőségű”, vizsgálni kell az okát, de jellemzően nem jelent egészségkockázatot és nem jár fogyasztási korlátozással.

Hogyan készül a pontszám?

A pontszám nem hivatalos érték, hanem a szerkesztő saját, súlyozott mutatója, amely egyetlen számban próbálja összefoglalni, hogy egy településen mennyire és hányféle paraméterben tér el a víz a hivatalos értékektől.

Minden paraméterre kiszámoljuk a mintaszámmal korrigált kifogásarányt, megszorozzuk a paraméter súlyával (az egészségügyileg fontosabbak nagyobb súlyt kapnak), és a település összes paraméterére összeadjuk. Az összeadás miatt az kerül előre, ahol egyszerre több paraméter is kifogásolt volt – nem csak az, ahol egyetlen paraméter nagyon rossz.

A mutató korlátai. Nem veszi figyelembe, hogy a túllépés mekkora mértékű volt, sem azt, hogy azóta kijavították-e. Nem különbözteti meg az egyszeri eseményt a tartós állapottól. Azokon a településeken, ahol kevesebb paramétert vizsgáltak, a pontszám alacsonyabb lehet a valóságosnál. A rangsor tehát tájékozódásra való, nem ítélet: az adott település tényleges helyzetéről az NNGYK hivatalos adatlapja és a területileg illetékes népegészségügyi szerv ad hiteles képet.

Az NNGYK hivatalos minősítési kategóriái

Az alábbi meghatározások az NNGYK saját, szó szerinti tájékoztatásából származnak.

Biztonságosan fogyasztható ivóvíz: a szolgáltatott ivóvíz minősége mikrobiológiai és kémiai paraméterek alapján is megfelel a vonatkozó határértékeknek.

Biztonságosan fogyasztható ivóvíz, amelyben egészségre nem ártalmas bakteriológiai vagy kémiai eltérés tapasztalható: az eltérést eseti üzemeltetési hiba, az alap kémiai paraméterek természetes jellemzője vagy megváltozása, illetve a vízhálózat általános állapotával összefüggő tényező okozhatja. Az eltérés mértéke nem jelent egészségügyi kockázatot, a fogyasztás biztonságos. Ilyen például a vas és a mangán, amely sárgás, barnás elszíneződést, zavaros vizet okozhat, valamint a mikrobiológiai és mikroszkópos biológiai paraméterek túllépése, amely zavarosságot vagy szagpanaszt jelezhet.

Biztonságosan fogyasztható ivóvíz, amelyben eseti bakteriológiai vagy kémiai eltérés tapasztalható: valamely szennyvíz eredetű szennyezést jelző mikrobiológiai paraméter (E. coli vagy Enterococcus) vagy szennyezést jelző kémiai paraméter esetileg előfordult. A népegészségügyi hatóság az okot és a lehetséges egészséghatást minden esetben kivizsgálta, és szükség szerint, a probléma megoldásáig, rövid időre a fogyasztás korlátozását rendelte el.

Nem iható víz, kémiai szempontból nem elfogadható: valamely kémiai paraméter jellemző értéke meghaladja a határértéket. A népegészségügyi hatóság az ivási és ételkészítési célú használatot egész évben vagy az év nagy részében megtiltotta.

Amit ez az adat nem mutat meg

Az ellenőrző vizsgálatok elsősorban a szolgáltatott ivóvíz minőségét jellemzik az épületek belső hálózatának átadási pontjáig. Az épületen belüli hálózatban bekövetkező minőségromlást – például ólomkioldódást vagy baktériumszaporodást – nem tükrözik. A belső hálózat állapotáért az épület tulajdonosa vagy üzemeltetője felel.

A vizsgálatok egy egész ivóvízellátási körzetre vonatkoznak, nem az egyes utcákra vagy házakra. Egy hálózatvégi, zsákutcás vagy nyomásingadozásnak kitett szakasz állapota eltérhet a körzet átlagától, és ezt a mintavételi rend nem feltétlenül fogja meg.

Az egysejtű élősködők – például a Giardia és a Cryptosporidium – nem szerepelnek a vizsgált paraméterek között. A jogszabály általános követelményként említi, hogy a víz nem tartalmazhat egészségre veszélyes parazitát, de számszerű határérték és kötelező mérés nincs rájuk. Helyettük a bélbaktériumok szolgálnak jelzőként, azok viszont érzékenyebbek a fertőtlenítésre, mint az élősködők ellenálló cisztái.

Az adat a 2024-es vizsgálati időszakot összegzi. Egy azóta kijavított hiba éppúgy szerepel benne, mint egy tartós probléma, és egy azóta keletkezett probléma nem szerepel benne.

Mit tehet, ha panasza van a vízzel?

Szokatlan szag, íz, szín vagy zavarosság esetén jelezze az ivóvízszolgáltatónak és az önkormányzatnak – a szolgáltató köteles kivizsgálni. Ha a panasz csak egy fogyasztási ponton jelentkezik, az a belső hálózatra utal. Hosszabb pangás – nyaralás, hétvégi ház, áramszünet vagy hálózati javítás utáni újraindulás – után érdemes a vizet kifolyatni felhasználás előtt. Az ivóvíz egészségre gyakorolt hatásáról kérelemre a területileg illetékes népegészségügyi szerv ad felvilágosítást; saját kútnál élő várandósok és három év alatti gyermeket nevelők egyszeri ingyenes vízvizsgálatra jogosultak.

5/2023. (I. 12.) Korm. rendelet az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről

Az alábbiak a rendelet szó szerinti, a laikus szempontjából leglényegesebb rendelkezései. A teljes, hatályos szöveg a Nemzeti Jogszabálytárban érhető el.

Mikor minősül a víz ivóvíznek? – 4. § (2)
A víz akkor minősül ivóvíznek, ha nem tartalmaz olyan mennyiségben vagy koncentrációban mikroorganizmust, parazitát, kémiai, fizikai vagy radiológiai anyagot, amely az emberi egészségre potenciális veszélyt jelenthet, továbbá megfelel az 1. melléklet 1., 2. és 5. pontjában meghatározott követelményeknek.

Mi a különbség a kétféle érték között? – 2. § 15. és 35. pont
Határérték: az a parametrikus érték, amely felett mérlegelés nélkül korrekciós intézkedést kell tenni. Parametrikus érték: az az érték, amely felett vizsgálni és mérlegelni szükséges, hogy ezeknek az anyagoknak […] az ivóvízben való jelenléte kockázatot jelent-e az emberi egészségre nézve.

Tűrhető minőségű ivóvíz – 4. § (3) és 2. § 39. pont
Ha a víz a határértékeknek megfelel, de valamely parametrikus értéknek nem, akkor teljesíti az ivóvízminőségi követelményeket, de tűrhető minőségűnek kell tekinteni. Ez olyan víz, amely az emberi egészséget veszélyeztető anyagot vagy szervezetet nem tartalmaz, de amelyben a vízfelhasználást zavaró, esztétikai vagy egyéb panaszt okozó anyag vagy szervezet előfordul. Ha az egészségi kockázat egyértelműen nem zárható ki, korrekciós intézkedést kell tenni.

Meddig felel a szolgáltató? – 5. § (1) és (3)
A megfelelőséget az épületen belüli ivóvízvételi helyen kell igazolni. Ha viszont a meg nem felelés oka a házi vízelosztó rendszer nem megfelelő anyaga, állapota vagy karbantartási hibája, az előírás teljesítettnek tekinthető – vagyis az épületen belüli hálózatért a tulajdonos vagy üzemeltető felel.

Mi történik túllépéskor? – 15. § (7) és 17. § (1)
Határérték-túllépés, illetve szennyezés veszélyével járó rendkívüli esemény esetén a szolgáltató azonnal megkezdi a beavatkozást, és egyidejűleg értesíti a népegészségügyi szervet. A népegészségügyi szerv az okot kivizsgálja és elrendeli a szükséges intézkedéseket, kivéve, ha a parametrikus értéktől való eltérés elhanyagolható vagy nem jelent közegészségügyi kockázatot.

Mikor tiltható meg a fogyasztás? – 18. § (1) és (4)
A népegészségügyi szerv haladéktalanul megtilthatja vagy korlátozhatja az egészségre veszélyt jelentő ivóvíz fogyasztását, továbbá a határértékeknek való megfeleléstől függetlenül is megtiltja, ha egészségre kockázatot jelentő szennyező anyag van a vízben. Tiltás esetén az érintettek számára naponta és fejenként 3 liter ivóvizet kell biztosítani.

Csecsemők és várandósok – 18. § (5) és 1. melléklet 12. megjegyzés
Ha a nitrit- vagy nitráttartalom meghaladja a határértéket, külön gondoskodni kell az egy évnél fiatalabb csecsemők és a várandós anyák vízellátásáról. A nitrát és a nitrit együttes koncentrációjára is feltétel vonatkozik; ha a víz ennek nem felel meg, csecsemőknek szánt élelmiszer és tápszer készítéséhez nem használható fel, és csecsemők, várandósok nem fogyaszthatják.

Tájékoztatáshoz való jog – 19. § (2) és 25. § (1)
A szolgáltatott ivóvíz minőségére vonatkozó adatok nyilvánosak. Az ivóvízszolgáltató köteles az érintett fogyasztókat és az önkormányzatot haladéktalanul tájékoztatni bármely határérték vagy parametrikus érték túllépéséről, illetve szennyezés veszélyével járó rendkívüli eseményről, kivéve, ha az eltérés elhanyagolható. A tájékoztatásnak ki kell terjednie az egészséget fenyegető potenciális veszélyre, annak okára és a megtett intézkedésekre.

Az ólom külön szabálya – 1. melléklet 9. megjegyzés
Az ólom határértéke 5 µg/l, ezt legkésőbb 2036. január 12-ig kell elérni; addig az érvényes határérték 10 µg/l. Az értéket legalább a házi vízelosztó rendszer betáplálási pontján el kell érni.

Ingyenes vízvizsgálat – 24. § (5)
A népegészségügyi szerv a saját kútból vagy egyéb nem közüzemi forrásból ellátott várandósok és három év alatti gyermeket nevelők számára egyszeri, ingyenes vízvizsgálatot biztosít a mikrobiológiai minőség, valamint a nitrit- és nitráttartalom ellenőrzésére.

Források

Adatok: NNGYK, Országos ivóvízminőségi adatbázis (Humán Vízhasználatok Informatikai Rendszere, HUMVI), 2024.
Jogszabály: 5/2023. (I. 12.) Korm. rendelet az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről, valamint az (EU) 2020/2184 irányelv.
Fogalommeghatározások és minősítési kategóriák: NNGYK szakmai tájékoztatói.